Olívaszínű víziteknős

Ez a kicsi szárazföldi teknős csak az Ibériai-félszigeten és néhány Magreb országban figyelhető meg. A spanyol víziteknős (Mauremys leprosa) a földiteknősfélék családjába tartozik. Tudományos nevének második tagja a latin „lepra” szóból ered, ami arra utal, hogy páncéljának felszínét gyakran bakteriális fertőzés marja ki. Elsősorban Spanyolorszában és Portugáliában honos, de...

Cserepesteknős

Ez a tengeri vándor az egyetlen szivacsevő hüllőfaj a világon. A közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) a tengeriteknős-félék családjába tartozik. Súlyosan veszélyeztetett. A tojásait fosztogató ragadozók, a környezetszennyezés és az ember egyéb tevékenysége is fenyegeti létezését. Értékes páncéljából pedig különféle használati tárgyakat készítenek. A térítők között mind a három óceánban...

Mocsári teknős

A kis hüllő képviselőinek eltérő színű a szeme attól függően, hogy nőstények vagy hímek. A mocsári teknős (Emys orbicularis) a mocsáriteknős-félék családjába tartozik. Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten elterjedt faj. Az egyetlen teknős, mely őshonos Magyarországon, de ma már mérsékelten fenyegetett, mert egy betelepített agresszív faj, a vörösfülű ékszerteknős...

Sarkantyús teknős

A Föld egyik legnagyobb termetű teknőse nem a kor előrehaladtával válik ivaréretté. A sarkantyús teknős (Geochelone sulcata) a szárazföldi teknősfélék családjába tartozik, mely köznapi nevét a hátsó lábán található kinövésekről kapta. Egyes afrikai kultúrákban az emberek és istenek közötti közvetítőként tisztelik, míg másokban az erényt, a boldogságot, a termékenységet...

Fali gyík

Ez a gyors mozgású gyík csaknem az év felében téli álmot alszik. A fali gyík (Podarcis muralis) egy kis termetű hüllő. Mint ahogy köznapi neve is mutatja, a sziklás vidéket kedveli, de városi környezetben is megjelenik, és remekül mászik a falakon. Európa-szerte széles körben elterjedt. Életterének északi határa nagyjából...

Sisakteknős

Ez a kis termetű teknős nyakát oldalra hajlítja, miután fejét visszahúzta páncéljába. A fűrészesszálú sisakteknős (Pelusios sinuatus) a nyakfordító teknősök alrendjébe tartozik. Legérdekesebb tulajdonsága, hogy védekezésképpen rendkívül visszataszító szagot áraszt, ha fenyegetve érzi magát. Csoportjának képviselőihez hasonlóan ez a faj is csak a Föld déli féltekén fordul elő. Elsősorban...

Álcserepesteknős

Ez a tengeri hüllő egyike azoknak a levegővel lélegző gerinceseknek, melyek a legtovább képesek a víz alatt maradni. Az álcserepesteknős (Caretta caretta) a tengeriteknős-félék családjába tartozik, és a világ összes óceánjában megtalálható. Az atlanti régióban a legtöbb példány Észak-Amerika partvidékén és a Mexikói-öbölben él. Legnépszerűbb tartózkodási helye Florida, ahol...

Krokodilbőrbe bújt gyík

Ez a fekete hüllő inkább megvárja, míg zsákmánya a szájába repül, csak hogy ne veszítsen sok energiát a vadászat során. A fekete tobzosfarkú gyík (Cordylus niger) egy apró endemikus hüllő, ami csak Nyugat-Fokföldön fordul elő. Elsősorban a Fokváros fölé tornyosuló Asztal-hegy szikláin, a Jóreménység fokánál és Cape Point kövein...

Seychelle-szigeteki óriásteknős

Ennek a 200 éves kort is elérő hüllőnek a védelmét még Charles Darwin kezdeményezte a 19. században. Az aldabrai óriásteknős (Aldabrachelys gigantea) a szárazföldi teknősfélék családjába tartozik. Nevét élőhelyéről, a Seychelle-szigetekhez tartozó Aldabra-atollról kapta, ami a világ második legnagyobb korallzátonyokból felépülő szigetcsoportja, és egyike az UNESCO világörökségi helyszíneinek. Az...

Változó színű agáma

Ez az hosszú farkú gyík képes tojásait testében konzerválni, ha az adott körülmények nem ideálisak kicsinyei felneveléséhez. A változó díszesagáma (Calotes versicolor) a gyíkok alrendjébe tartozik, és nevét a hátát díszítő taréjszerű pikkelyekről kapta. A Mauritiushoz tartozó Rodriguez-szigeten hívják kaméleonnak is, mert ez az állat is képes szemeit egymástól...