Afrika egyik legveszélyesebb állatának tartják, amely minden ok nélkül képes megtámadni az embert.
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) a párosujjú patások rendjébe tartozik. Görög eredetű nevéből tévesen arra következtethetnénk, hogy szoros kapcsolatban áll a lovakkal, legközelebbi rokonai azonban a cetek.
A Szaharától délre fekvő folyókban és tavakban él. Valaha megtalálható volt a Nílusban is. Az ókori egyiptomiak a folyó ádáz lakójának titulálták, és Széthet, a zűrzavar és pusztítás istenét többek között az ő alakjában jelenítették meg. A víziló mára azonban egész Egyiptomból eltűnt.
A sekély vizet kedveli. Bár úgy tűnik, hogy úszik, többnyire csak a vízfenéken áll. Több helyen is volt alkalmam megfigyelni ezt a robusztus emlőst. A dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban csak a távolból csodáltam, ahogy nagy csoportban pihen, Zimbabwében azonban egy hajókirándulás során a Zambézin egészen közelről voltam szemtanúja annak, hogy óriási száját szinte 180 fokos szögben ki tudja nyitni.
Az elefánt és az orrszarvú után a harmadik legnagyobb szárazföldi állat. Zömök testfelépítésű, az embernél mégis gyorsabban fut, rövidtávon elérheti a 30 kilométer per órás sebességet. Teste 3,5 méter hosszú, marmagassága 1,5 méter. A két nem képviselői szinte teljesen egyformák, bár a nőstény kisebb párjánál, és nagyjából 25 éves korára eléri végleges méretét, míg a hím élete végéig növekszik. Súlya átlagosan 1500 kilogramm, de egy idős példányé ennek akár a duplája is lehet. Szürkésbarna bőre csaknem teljesen csupasz, farka végén viszont rövid szőrbojt lóg.
Hatalmas szájában szemfoga 40-50 centiméter hosszú agyarrá alakult, aminek csak a harcban, és nem a táplálkozásban van szerepe. Szeme, füle és orra a koponyája tetején található, így nem kell fejét teljesen kiemelnie a vízből, amikor levegőt vesz. Egy kifejlett példány 3-5, egy fiatal 2-3 percenként emelkedik a felszínre, hogy lélegezzen, még akkor is, amikor alszik, anélkül, hogy felébredne. A víz alatt képes orrnyílását bezárni. A Nap káros sugarai ellen pedig úgy védekezik, hogy vastag bőrén át váladékot választ ki, amely megóvja a leégéstől.
A víziló éjszaka aktív, a nappalt főleg pihenéssel tölti. Növényevő, szinte kizárólag csak fűféléket eszik. Naponta körülbelül 50 kilogramm eledelt nyel el többrekeszű gyomrában, így 4-5 órát is eltölt a táplálkozással. Néhány kivételes esetben megfigyelték, hogy húst vagy dögöt is fogyasztott, de ez a viselkedés abnormálisnak tekinthető, mivel szervezete nem alkalmazkodott a húsevő életformához.
A vízben territoriális, az egyedek itt csoportba is verődnek, valójában azonban nincs igazi szociális kapcsolat közöttük. A szárazföldre már egyénileg mennek ki táplálkozni. A domináns hím vagy a kicsinyét védelmező anya gyakran támad meg más állatokat. Hatalmas mérete miatt a felnőtt példányoknak nincs ellensége, de a fiatalokat más ragadozók leteríthetik. Rendkívül agresszív, a krokodilt is képes megölni, és az emberre is ráront, anélkül, hogy provokálnák.
A nőstény 5 vagy 6 éves korára éri el az ivarérettséget, míg a hím 7,5 éves kora körül. A párzásra leggyakrabban mégis február és augusztus között kerül sor. Az anya 8 hónapig tartó vemhesség után a víz alatt hozza világra egyetlen kicsinyét, mely születése pillanatában 25-50 kilogrammot nyom. A borjút 6-9 hónapig szoptatja, többnyire a víz alatt, és gyakran a hátán cipeli, ha túl mély a víz. A fiatal állat valójában hamarabb megtanul úszni, mint a szárazföldön járni.
A nílusi víziló nagyjából 40-50 évig él a természetben, de fogságban elérheti a 60 éves kort is.