Ennek a trópusi halfajnak a fiatal egyedei úgy álcázzák magukat, mintha falevelek lennének.
A denevérhal (Platax orbicularis) a sertésfogúhal-félék családjába tartozik, és az Indiai- és a Csendes-óceán trópusi vizeiben él. A Vörös-tengertől és a Perzsa-öböltől kezdve egészen Francia Polinéziáig szerte előfordul, keleten Japán déli vizeitől Ausztrália és Új-Kaledónia határáig terjed élőhelye.
Nem volt olyan szerencsém, hogy természetes közegében lássam ezt a halat, de mivel kedvelt akváriumi példány, mégis sikerült lencsevégre kapnom. A fényképet Réunion szigetén, a Saint-Leu-i Kélonia Intézetben készítettem. Nem a halak, hanem a tengeri teknősök vonzottak a létesítménybe, ami a szabadon élő páncélosok megfigyelésével foglalkozik, és a sérült egyedeket is gondozzák a központban. Mivel az intézet nem egy díszakvárium, kevés kopoltyús lakója akad a medencéinek, de a denevérhalnak otthont ad.
Éppen a teknősök mozgását figyeltem a víz alatt, amikor egy ezüstösen csillogó, kerek hal folyton beúszott a látómezőmbe. A türkizkék háttér előtt szinte virítottak élénk színű pikkelyei. Teste körvonalánál sárga volt, szemét és törzsét, közvetlenül a feje mögött a mellúszójának vonalában, egy-egy fekete sáv keresztezte hosszanti irányban. Akkorának tűnt, mint a két tenyerem együtt, de valódi méretét nem igazán tudtam megállapítani, mert az akváriumok fala mindig csalóka. Magasabb volt, mint amilyen hosszú, és rendkívül vékony. A denevérhal 50-60 centiméteresre nő meg, de a fogságban élő példányok általában kisebbek.
A természetben a korallzátonyok közelében fordul elő, 5 és 30 méteres mélység között. A hajóroncsok közelében is gyakran megfigyelhető. Magányosan él vagy kisebb csoportokba tömörül. A fiatal egyedek a sekély lagúnákat és a mangrovék nyújtotta védett helyeket részesítik előnyben. A felnőttek inkább a nyílt vizeket kedvelik, és mélyebbre merészkednek.
A fiatalokra nem jellemző a csíkos, feltűnő kültakaró. Sokszor csak lebegnek a vízben és hagyják, hogy az áramlatok sodorják őket. Barna színük és testük formájának köszönhetően így olyan hatást keltenek, mint a vízen ringatozó elhalt, száraz falevelek. Ez az álcázás segít nekik elrejtőzni a ragadozók szeme elől.
A denevérhal algákkal, gerinctelenekkel és kisebb halakkal táplálkozik.