A skarlátszínű növénnyel főleg karácsony előtt szokás a házat ékesíteni, így az ünnep egyik szimbólumává vált.
A mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima) a kutyatejfélék családjába tartozik. A közkedvelt dísznövényt már az aztékok is használták, vörös festékanyagot állítottak elő belőle, leveleit pedig lázcsillapításra alkalmazták. Sok virágos növényhez hasonlóan a mikulásvirás nedve is enyhén mérgező, és bőrrel érintkezve allergiás reakciót válthat ki az arra érzékenyekből.
Az év vége közeledtével gyakran találkozhatunk vele a virágárusnál, általában kis méretű szobanövényként kapható. A valóságban azonban egy nagy termetű cserje, ami akár a 4 méteres magasságot is elérheti. Eredetileg Mexikóból származik. Az ország csendes-óceáni partvidékén és Guatemalában vadon nő, de a Föld más trópusi és meleg mérsékelt övi vidékein is elterjesztette az ember. Az indiai-óceáni Réunionon gyakran láttam az út mentén magasra nyúló növényt. Fényképeimet a sziget belsejében található zárt katlanvidéken készítettem, ahol sűrűn nőtt a pirosló virág.
Széles, sötétzöld levelei vannak, amik 7-16 centiméter hosszúságúak. A növény tetején pompázó színes murvalevelek ugyanolyan alakúak, mint a szár alsóbb részén található zöldek. Sokan úgy vélik, hogy ezek a virág sziromlevelei, de valójában csak levelek, amiket általában 2 hónap után lehullat. A növénynek több változata is ismert, a legelterjedtebb a tűzpiros, de narancssárga, rózsaszín, krémszínű, fehér és világoszöld árnyalatút is találhatunk. Igazi virágai aprók és sárgák, és a színes murvalevelek közepén csoportosulnak.
A mikulásvirágot Mexikóban a 16. században kezdték összefüggésbe hozni a karácsonnyal. A legenda szerint élt egy Pepita vagy Mária névre keresztelt lány, aki túl szegény volt ahhoz, hogy ajándékot vegyen Jézus születésének ünnepére. Angyali sugallatra leszakított néhány szálat az út mentén növő gyomnövényből, és ezeket helyezte el a templom oltárára. A dudva ekkor a gyönyörű, karmazsin színű mikulásvirággá változott. A 17. századtól kezdve a ferences szerzetesek a karácsonyi misén díszítették vele a templomot. Úgy vélték, hogy a növény csillag alakban elhelyezkedő levelei a betlehemi csillagot, vörös színük pedig Jézus vérét jelképezik. Hétköznapi elnevezése is ebből a hagyományból ered, Mexikóban és Guatemalában ugyanis a szenteste virágának hívják.
A mikulásvirág nemcsak Közép-Amerikában, hanem az egész világon népszerűvé vált, és számos országban a karácsony egyik elengedhetetlen kelléke lett. Mégis akad néhány állam, ahol elsősorban nem a karácsonyhoz köthető. Spanyolországban a húsvét virágaként ismerik, Chilében és Peruban az Andok koronájának nevezik. Törökországban Atatürk virágaként vonult be a köztudatba, mivel a köztársaság alapítója és egyben első elnöke különösen szerette ezt a dísznövényt, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy széles körben termesszék az országban.