Déli simabálna

Ez az óriási cet mindig abba az öbölbe jár vissza párosodni, ahol annak idején megszületett.

A déli simabálna (Eubalaena australis) a sziláscetek alrendjébe tartozik. A Déli-óceánban él, a nyarat az Antarktisz körüli vizekben tölti, télen pedig északra vándorol, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Ausztrália partjai felé. A 3 hely populációi csak elvétve keverednek egymással. A dél-afrikai Hermanusban egy hajókirándulás során akkora szerencsében volt részem, hogy néhány tíz méteres távolságból tudtam megfigyelni ezeket az óriásokat.

Eubalaena australis

Egy felnőtt példány teste 15-18 méter hosszú és 50-95 tonnát nyom. A nőstény kissé nagyobb a hímnél. Legfőbb ismertetőjegyei a bőrén éktelenkedő nagy világos kinövések, melyeken gyakran telepednek meg az élősködők. Más bálnafajokkal ellentétben hiányzik a hátuszonya, és a levegőt sem „szökőkútszerűen”, hanem „V” alakban fújja ki. Egy lélegzetvétellel nagyjából 5000 liter mennyiségű friss levegővel tölti meg tüdejét, így akár fél órán át is képes a víz alatt tartózkodni.

Alapvető élelemforrása a krill és az állati eredetű plankton, melyeket hatalmas, akár 3 méter hosszúra is megnövő sziláin keresztül szűr ki a vízből. Naponta átlagosan közel 400 kilogrammnyi táplálékot vesz magához.

A simabálna családban él, melynek tagjai sokféleképpen képesek egymással kommunikálni. Énekük különböző hangoknak, kattogásnak, fütyülésnek és morgásnak a kombinációja. Bár ezek a dallamok nem olyan bonyolultak, mint más fajokéi, a kutatók egyelőre nem tudják megfejteni jelentésüket, de úgy vélik, hogy ez az egyik legfőbb navigációs eszközük a vándorlás során. Egy szonárhoz hasonlóan ugyanakkor a farkukat is használják a tájékozódáshoz: a tenger felszínére csapnak vele, ami hullámokat és hangokat generál a vízben.

Eubalaena australis

Ivaréretté 8-9 éves korában válik. A párzásra télen, a melegebb vizekben kerül sor. A hímek ilyenkor szinte üldözik kiszemeltjüket, ugyanannak a nősténynek egyszerre többen is udvarolnak. A nőstény azonban csak 3-4 évente szaporodik. Egy évig tartó vemhesség után egyetlenegy borjút hoz a világra, ugyanabban az öbölben, ahol megfogant. Születése pillanatában az utód majdnem 1000 kilogrammot nyom, teste pedig közel 4-6 méter hosszú. Naponta több száz liter anyatejet fogyaszt és 3 centimétert növekszik, 10 éves koráig pedig megháromszorozza méretét. Élete első évében anyjával marad, mivel ekkor főként még mindig anyatejen él.

A déli simabálnának nincs természetes ellensége, de kicsinyét a kardszárnyú delfin és a nagyobb cápák megtámadhatják. Igazi veszélyt azonban csak az ember jelent számára. Habár kereskedelmi vadászatát betiltották, zsírja és szilái miatt továbbra is értékes zsákmány. Ha sikerül elkerülnie a rá leselkedő veszélyt, akár 90 éves koráig is élhet.