Máté Viola

Piros gyűszűvirág

Ezek a szép, de mérgező harangok vagy megvédik, vagy megölik az ember szívét. A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) az útifűfélék családjába tartozik. Tudományos neve a latin „digitus” szóból ered, melynek jelentése „ujj”, és arra utal, hogy az ember ujja könnyedén belefér gyűszűszerű virágaiba. Valaha mágikus növénynek tartották. Egyes kelta...

Olívaszínű víziteknős

Ez a kicsi szárazföldi teknős csak az Ibériai-félszigeten és néhány Magreb országban figyelhető meg. A spanyol víziteknős (Mauremys leprosa) a földiteknősfélék családjába tartozik. Tudományos nevének második tagja a latin „lepra” szóból ered, ami arra utal, hogy páncéljának felszínét gyakran bakteriális fertőzés marja ki. Elsősorban Spanyolorszában és Portugáliában honos, de...

Fehér hattyú

Egyike a legnagyobb röpképes madaraknak, mely agresszíven védelmezi családját minden betolakodótól. A bütykös hattyú (Cygnus olor) a récefélék családjába tartozik, és Dánia nemzeti madara. Nevét a csőre tetején található fekete bütyökről kapta, mely a hímnél fejlettebb, mint a tojónál. Eurázsia nagy részén honos, de betelepítették Észak-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra és...

Fehér orrszarvú

Bolygónk egyik legnagyobb szárazföldi állatának az emberen kívül alig akad ellensége. A szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) a páratlanujjú patások rendjébe tartozik. Egy hibás fordítás miatt fehér orrszarvúként is emlegetik, de ennek igazából semmi köze a színéhez. A búr telepesek ugyanis „wijd”-nek nevezték el, ami hollandul azt jelenti, hogy széles,...

A dzsungel lángja

Ennek a gyönyörű cserjének több részét is felhasználják India hagyományos gyógyászatában. Az indiai lángcserje (Ixora coccinea) a buzérfélék családjába tartozik. A dzsungel lángjaként is emlegetik, Réunion szigetén pedig Japán hortenziájának nevezik. Ez az örökzöld növény Suriname nemzeti virága. Ázsia és Afrika trópusi vidékein, valamint a Karib-térségben honos. Széles körben...

Cserepesteknős

Ez a tengeri vándor az egyetlen szivacsevő hüllőfaj a világon. A közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) a tengeriteknős-félék családjába tartozik. Súlyosan veszélyeztetett. A tojásait fosztogató ragadozók, a környezetszennyezés és az ember egyéb tevékenysége is fenyegeti létezését. Értékes páncéljából pedig különféle használati tárgyakat készítenek. A térítők között mind a három óceánban...

Gólyatöcs

A téli időszak kivételével Európa-szerte megfigyelhető ez a pipaszárlábú gázlómadár. A gólyatöcs (Himantopus himantopus) a gulipánfélék családjába tartozik. Tudományos neve görög eredetű, amely a „szíj” és „láb” szóösszetételére utal. Európa és Ázsia déli részén honos. A melegebb vidékeken élő populációk egész évben élőhelyükön maradnak, míg mások a tél közeledtével...

Vihogó hiéna

Ezt a méltatlanul népszerűtlen ragadozót sokszor bélyegzik meg opportunistaként, pedig valójában kitűnő vadász. A foltos hiéna (Crocuta crocuta) külseje bár kutyaszerű, valójában a macskaalkatúak alrendjébe tartozik. Rendkívül kíváncsi és okos állat, a Föld egyik legsikeresebb fajának tartják, mégis sokan negatív jelzőkkel illetik. Valaha egész Eurázsiát benépesítette. Kontinensünkön való őskori...

Tűzhal

Egyike a legdekoratívabb és egyben legveszélyesebb tengeri halaknak. A tűzhal (Pterois antennata) a skorpióhalfélék családjába tartozik, melyet a köznyelv boszorkányhalnak, sárkányhalnak, pulykahalnak és korallördögnek is hív. A Vörös-tengerben, az Indiai-óceán vizeiben és a Csendes-óceán nyugati felén, Polinéziában őshonos. A partmenti lagúnákban és a korallzátonyok mentén nagyjából 2-50 méteres mélységben...

Ibolyakék kígyószisz

Ezt a kígyófejre emlékeztető növényt egyes helyeken kártékonynak titulálják, míg máshol a népi gyógyászat hasznosítja. A terjőke kígyószisz (Echium vulgare) a borágófélék családjába tartozik. Neve a vipera szóból származik, melyet Pedaniosz Dioszkoridésznak, ókori görög katonaorvosnak, botanikusnak és szakírónak köszönhet, aki azért nevezte el így ezt a virágos növényt, mert...