A különleges szépségű virágból egyes népek nyakláncot fűznek, míg mások a gyógyításban használják fel.
A vörös frangipáni (Plumeria rubra) egy mutatós díszfa, ami a meténgfélék családjába tartozik. Hívják még templomfának, pagodafának, vörös jázminnak, sőt hawaii rózsának is, pedig nem erről a csendes-óceáni szigetről származik eredetileg. Azért ragadt rá mégis ez a név, mert a hawaii lányok füzéreket fonnak belőle, amiket a paradicsomi szigetre látogató vendégek nyakába akasztanak. Ez a szokás olyan híressé vált, hogy sokan még ma is Hawaii-val azonosítják a templomfa virágait.
A frangipáni Közép-Amerikában, Mexikóban, Kolumbiában és Venezuelában őshonos, de a Föld többi trópusi éghajlatú és meleg mérsékeltövi térségébe is betelepítették. Az indiai-óceáni Réunion szigetén is elterjedt, ottjártamkor gyakran láttam az út mentén. Viszonylag kis termetű lombhullató fa, ami nagyjából 7-8 méter magasra nő meg. Teljes magasságát 5–6 éves korára éri el, a gyors fejlődéshez sok napsütésre van szüksége.
Levelei hosszúkásak, akár 30-50 centiméteresre is megnőhetnek. Vastag és szétterülő ágai könnyen törnek, a sérülés helyén mérgező, tejszerű nedvet áraszt. Virágai több színben pompáznak. Fehérek, sötét- és halványrózsaszínűek is lehetnek, a közepük élénksárgán virít. A csavarosan egymásba boruló, öt sziromból álló virágok nyáron nyílnak ki, átmérőjük nagyjából 5-7 centiméter. A frangipáni őszig virágzik, és erős, édes illatot áraszt. Amint hidegebbre fordul az időjárás az évvége közeledtével, húsos leveleit lehullatja. A fagyra érzékeny, és a 10 Celsius fok alatti hőmérsékletet nehezen tűri el. Általában a tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt kedveli, de a homokos és az agyagos földet is tolerálja.
Dísznövényként ültetik, gyakran látható parkokban, templomkertekben és a temetőkben is. Virágaiból Hawaai-n kívül még Kambodzsában is nyakláncot fűznek. Kínában pedig tradicionális orvosságként használják, elsősorban a láz csillapítására, a szamárköhögés enyhítésére és a bacilus okozta hasmenés gyógyítására.