Gólyatöcs

A téli időszak kivételével Európa-szerte megfigyelhető ez a pipaszárlábú gázlómadár.

A gólyatöcs (Himantopus himantopus) a gulipánfélék családjába tartozik. Tudományos neve görög eredetű, amely a „szíj” és „láb” szóösszetételére utal.

Európa és Ázsia déli részén honos. A melegebb vidékeken élő populációk egész évben élőhelyükön maradnak, míg mások a tél közeledtével melegebb tájak felé, Afrikába vándorolnak. Magyarországon elsősorban a Duna-Tisza közén, továbbá a Tiszántúlon figyelhetjük meg március és október között. Nekem a dél-franciaországi Camargue területén, a Rhône-deltában sikerült lencsevégre kapnom.

Himantopus himantopus

A sekély, édes vagy enyhén sós vízú tavakat és lagúnákat kedveli, de megtalálható az elárasztott mezőkön, rizsföldeken, a szalinák vidékén, és ritkábban folyók tölcsértorkolatánál is.

Teste 35-40 centiméter hosszú, szárnyfesztávolsága átlagosan 75 centiméter. Súlya 150 és 210 gramm között mozog. Tollazata nagy része fehér, szárnya azonban fekete. A hím hátán fekete részek, míg párjáén barnás foltok láthatók. A szaporodási időszakban a hímnek a feje teteje is feketévé változik, a tojóé viszont fehér marad. A fiókák színezete szüleikkel ellentétben szürkésbarnás. Hosszú, rózsaszínes-pirosas pipaszárlábáról könnyen felismerhető a gólyatöcs, miközben a csalitosban gázolva élelem után kutat. Rovarokkal, rákokkal és lárvákkal táplálkozik, melyeket a vízből vagy a homokból csipeget fel.

Himantopus himantopus

A párzásra évente egyszer kerül sor. Kis szigeteken költ, többnyire telepekben más gázlómadarakkal együtt. Fészkét levelekből és fűfélékből a víz közelében a talajra építi. A tojó április és június között rakja le tojásait. Egy fészekalja 3-5 ovális, barna foltokkal tarkított sárga tojásból áll, melyeken 25-26 napig felváltva kotlik mindkét szülő. A fiókák 28-32 nappal világrajövetelük után repülnek ki.