Ez a növény jelentős szerepet játszik a mezőgazdaságban, az iparban és a kereskedelemben is, így a világgazdaság egyik fontos motorjává vált.
A gyapot növénynemzetség (Gossypium) a mályvafélék családjába tartozik, és nagyjából 5-10 millió évvel ezelőtt fejlődött ki. Az emberiség egyik legfontosabb és legősibb haszonnövénye, amit közel 70 országban termesztenek. Mintegy 50 faját ismerjük, ezek nagy része a trópusok és a szubtrópusok szárazabb régióiban honos.
Afrika legkeletibb területén, a Mauritiushoz tartozó Rodriguez-szigeten kirándultam, amikor rábukkantam egy gyapotmezőre. A tengerpart mentén vadon nőtt a fehér, puha termésű növény. A gyapot levelei sötétzöldek, és fajtól függően 3-5, esetleg 7 karéjból állnak. A növény lehet lágy és fás szárú is. Virágai több színben pompáznak, a fehér, a rózsaszín és a sárga különböző árnyalataiban is megcsodálhatjuk őket. Azok a virágok, amiket fényképeimen megörökítettem, krémszínűek voltak, és szirmaik úgy csavarodtak össze, mint egy rózsabimbó.
Amikor a gyapot elvirít, sziromlevelei elszíneződnek és egyesével lehullanak. Termője megnő és tokerméssé alakul, amiben 4-5 rekesz található. Ezek belsejében fejlődnek a bolyhos gyapotszálak. Az érési folyamat ideje attól függ, hogy a növény milyen éghajlaton növekszik. Körülbelül 100 napra van szükség ahhoz, hogy a vattaszerű finom szálak kihasadjanak a magházból, amiknek csaknem teljes egésze cellulózból épül fel.
A gyapot termésének puha rostjait, a pamutot elsősorban a textilipar hasznosítja. A pamutszál csavaros, aminek hosszúsága 5-60 milliméter, szélessége 10-30 mikron. Minél vékonyabb, annál értékesebb. Nemcsak a ruházatunkban és a lakásunkban találjuk meg, hanem az egészségügyi és a műszaki textíliákban is. A magokból ugyanakkor az értékes olajat is kinyerik, amit étkezési és ipari célokra használnak fel. Mivel kiváló proteinforrás, az állatok eledeléhez is hozzákeverik. Mutatós virágai miatt egyes vidékeken még dísznövényként is tartják.
A gyapotot már a prehisztorikus időkben is használták. Mexikó és az Indus-völgyi civilizáció területén 7000 évvel ezelőtt jelent meg, Peruban pedig a Nazca és a Moche kultúra alkalmazta egy évezreddel később. A növényt az antik időkben kezdték el termeszteni. Európában először az ókori Görögországban jelent meg, ahova indiai kereskedők szállították az időszámításunk előtti 3. évezredben, de az ókori Rómában is keresett árucikk volt.
A 16. századra Amerika- és Ázsia-szerte fontos ipari növénnyé vált. A második világháború után Magyarországon is megpróbálták meghonosítani, de a kísérlet sikertelenül járt. Ma a világ legfőbb gyapottermesztő országa Kína, de termelésének nagy részét fel is használja határain belül. Az Egyesült Államok vele szemben viszont a legnagyobb exportőrré lépett elő. A világkereskedelemnek köszönhetően a pamut fontos árucikké vált a tőzsdén a 20. században.